~Poszeidón (Szirénia öröksége #1)


Anna Banks
Maxim 2014
326 oldal
(Of Poseidon)
*****
Komáromy Rudolf fordításában
ISBN: 9789632615196
Moly: 93 %
Goodreads: 4,1


"Emma barátnőjével, Cloe-val nyaral a tengerparton, amikor egy aprócska baleset során megismerkedik a jóképű Galénnal. Ez a találkozás valóban a véletlen műve? Emmának nincs lehetősége ezt kideríteni, mert egy tragédia beárnyékolja ottlétüket. A lány, miután hazatér, nem képes egykönnyen túltenni magát a traumán. Ekkor váratlanul ismét fölbukkan az ibolyakék szemű idegen. Galén, a szirén herceg a szárazföldön kutat egy lány után, akiről azt hallotta, hogy talán ő az utolsó élő szirén, aki egyesítheti a tenger mélyén élő két uralkodóházat. Bár erőteljes kötődésük azonnal érezhető, Galén még sincs teljesen meggyőződve róla, hogy Emma az, akit keres. Végül a sok bizonyíték meggyőzi, hogy csakis Emma és különleges képessége mentheti meg a herceg országát. Galénnak szüksége van a lány segítségére – bármilyen kockázattal jár is. Vajon képes lesz Emma beváltani a hozzá fűzött reményeket? És vajon összefonódhat két ennyire különböző világ?"

Anna Banks első magyarul megjelent könyve nagy benyomással volt rám. A Szirénia öröksége sorozat kezdő kötete már akkor hívogatott, hogy olvassam el, amikor még meg sem jelent. Iszonyúan tetszik a borítója, nagyon szép színt választottak, a betűtípus pedig egyszerűen csodaszép. Az arany színű cím varázslatosan kiemelkedik a háttérből. A fedőlapon szereplő lány viszont nem tudom, hogy kapcsolódik a történethez, azon kívül, hogy a víz alatt van.
A könyv 326 oldal, ami számomra a tökéletest jelenti. Ami 300 alatt van, az nem könyv, ami pedig 450 felett, az kihívás. 

Emma McIntosh egy hófehér bőrű, különlegesen kék szemű, tejfölszőke hajú tizennyolc éves lány, aki az utolsó középiskolai évét fogja kezdeni. Emma egyke, az apukája meghalt, az anyukája pedig úgy el van idegenülve a lányától, hogy az minden idejét a tanulással és legjobb barátnőjével, Cloéval tölti. Emma utál úszni, a víz közelébe pedig csak akkor ment, amikor az iskola kezdete előtti napokban Cloéval kimentek a partra, és egy szörfdeszkán üldögélve próbáltak valami színt felszedni. Csakhogy végzetes hiba volt a víz közepén üldögélni, távol a parttól, ahol senki nem láthatja őket. 
Galén fekete haja és ibolyakék szeme felkelti Emma érdeklődését, amikor véletlenül nekiütközik a parton. Eddig senkivel nem találkozott, aki az emberek között él szirén létére. Márpedig Emma szeme elárulta, hogy ő is a víz gyermeke. 
Galén a Triton-ház hercege, Raía a hercegnő, Grom pedig a trón várományosa. A három testvér egyike se átlagos. Raía jegyese nyomkövető, aki a világ másik feléről is érzékelné a párját, Galén pedig követ, aki az embereket tanulmányozza, beépülve közéjük. 


A szirének (nem sellők, nem hableányok, -legények!!)  alapvető tulajdonsága a fekete haj, az ibolyakék szem, az ingerlékenység és a tenger gyümölcseinek szeretete. Három alakot képesek felvenni: az eredetit - uszonyosat, az emberit, és a beolvadás használatával pedig vízben képesek "láthatatlanná válni", vízként létezni, beolvadni.

Triton és Poszeidón ledig azért fontos, mert ők voltak az első királyok, ők rendelkeztek a tehetséggel, amit utánuk neveztek el, az ő örökségüknek hívták, amit az egyenes ági leszármazottjaik örökölhettek. 
Triton és Poszeidón két királysága jó viszonyban van egymással, az utóbbi ház azonban kezd kihalni. Egy szörnyű katasztrófa után alig maradt túlélő, de Triton leszármazottjai és követői is csökkentek. Grom ebben a balesetben vesztette el a jegyesét, ezért most a trónra lépéskor új párt kell választania. 

A hím szirének tizennyolc éves korukban szoktak párt választani, ami egy eléggé gyors folyamat az emberekéhez képest, és tényleg örökre szól. Galén már húsz éves, de a munkája miatt eddig eszébe se jutott, hogy felfigyeljen egy lányra. Főleg nem egy szirén lányra. 
Ezt én is így gondoltam.

A történet nagy része Floridában játszódik, a suliban, a víz alatt, de legfőképp Galénéknál, valamint van, hogy Angliában vannak, vagy egyéb híres városokban tesznek turistalátogatást. 

Nagyon megszerettem a szirének világát, majdnem annyira, mint a luxenekét (Luxen sorozat).
Megfogott, amikor Emma szemszögéből olvashattam, mi történt vele ezelőtt, miket csináltak Cloéval, valamint amikor az apjáról mesélt, vagy az anyjával való viszonyáról. Borzasztóan örülök, hogy az írónő pont a szirének világát választotta, és még jobban örülök, hogy megválaszolta nekem az egyetlen kérdésem velük kapcsolatban. Kiskoromban láttam ugyan a Kishableányt, de ott tényleg hableányokról volt szó, akiknek csak varázslattal lett lábuk és egyéb testrészeik, ezáltal nem értettem, hogy születhet gyerekük. De az mese, nem is vártam mást, viszont ez a könyv olyan meggyőzően mesélt el mindent, hogy nagyon megszerettem. Egy kérdésem nem maradt ezekkel a lényekkel kapcsolatban. 
Kicsit meglepett, hogy az egyik fejezet Emma szemszögéből van, a másik meg E/3-ban írja le Galén, Raía, Grom és az egyéb szereplők helyzetétés gondolatait, érzéseit. Engem egyáltalán nem zavart ez a váltás fejezetenként, de aki tudja, hogy neki 100%-osan nem tetszene, ne olvassa el, amíg nem érez halálos késztetést iránta. 


Ha érdekel, hogy élhet egy szirén az emberek világában, vagy hogy Emma mi is valójában, vagy mi Poszeidón öröksége, esetleg kit választ Grom új párjának, vagy hogy mi kesz Emma és Galén között a kapcsolat, olvasd el a könyvet!


Köszi, hogy benéztél!