~Az éhezők viadala


Suzanne Collins
Agave 2013
390 oldal
(The Hunger Games)
*****
Totth Benedek fordításában
ISBN: 9786155049675
Moly: 92 %
Goodreads: 4,4


"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel. " 

Suzanne Collins neve jut eszembe, akárhányszor említi valaki a filmet, vagy a könyvet. A trilógia első kötete 2013-ban jelent meg, és a film is, ami azért elég ritka. Már nagyon régen szemeztem ezzel a sorozattal, de most végre sikerült is megszereznem! Tudomásom szerint nincs más könyve lefordítva az írónőnek, de ha lenne is, nem hiszem, hogy ezek után elolvasnám, talán csak akkor, ha az egyik bizalmasom elolvasná előttem, és úgy ítélné meg, hogy nekem is tetszene. 
Imádom a disztópiákat, a posztapokaliptikus regényeket, ezért lehet, hogy nekem nagyon-nagyon tetszett az egész világkép. 

A címmel viszonylag meg vagyok elégedve, én nem tudtam volna sejtelmesebb, érdekesebb történeti összefoglalást írni. A fülszöveget el se olvastam, láttam a filmet, tetszett, tudtam a sztoriját, de érdekeltek a háttér-információk, a főhősnő gondolatai, főleg miután megtudtam, hogy E/1-ben írta Suzanne. Sokkal inkább szeretem, amikor a főszereplő szemszögéből olvashatok, így jobban átérzem,amit ő, érthetőbb a történet, nem úgy, mintha egy külső szemlélő mesélne. 

Aki nem látta a filmet, vagy soha nem hallott a könyvről:A Kapitólium a központ. Onnan irányítják
Panem körzetei
a 12 körzetet, amelyekben más-más terméket állítanak elő. (Például: 2. körzet - fegyverek, 11. körzet - fák, növények, valamint a - nemrég lerombolt - 13. körzet - grafit)

Katniss Everdeen és családja az utolsó körzet (a 12.) legszélén, a Peremen laknak, a Zugba járnak árusítani, cserélni, alkudozni. Olyan, mint egy piac.

Minden évben megszervezik az Éhezők viadalát, ahol minden körzetből egy fiút és egy lányt sorsolnak ki, hogy részt vegyen a Viadalon. Az adott gyerek neve minden évben bekerül a sorsolásba 12 éves kora óta, de feliratkozhat többször is, cserébe a családtagjai kapnak egy évre elegendő tesszerát, ami gabonából, olajból, és hasonló kaliberű élelmiszerekből áll. 
Katniss neve negyedik éve kerül be a sorsolásba, ezúttal 24-szer, de nem őt húzzák ki. 

Kedvenc szereplőm Ruta volt, aki 12 éves létére bátran viselkedett, nem kezdett hisztizni, mint a korabeli kislányok (a jelenben), ha nem akarnak valamit. Nagyon (ha lehet így mondani) büszke voltam rá, olyan leleményes, tehetséges kis afro-tündérként szerepelt, egészen meglepő karaktere volt, nagyon sokat segített Katnissnek. 

Ha már a főszereplőnk is szóba jött, mint már említettem, az ő szemszögéből olvashattuk a történetet. Egy tizenhat éves, perembeli lány, aki megtette azt a lépést az Aratáson (a sorsoláson), amit már nagyon rég nem csinált senki. Katniss az én szememben ugyan 16 éves lány látszatát kelti, akinek dolgoznia kell, hogy fenntartsa a családját. Ám a látszat mögött van egy lány, aki nem csak életben akarja tartani a depressziós, zárkózott anyját és a kishúgát, aki nem tudná eltartani magukat, de minden eszközzel segíteni akar. Ott van a lány, aki nem csak robotként gondolkodik, hogy most mire van szükségük, hanem a jövőjükre is gondol. Primnek, a húgának vett egy kecskét, ami ad nekik tejet, és tartanak egy macskát is. Bár az állatoknak alig van haszna (főleg az utóbbinak), őket is el kell látnia élelemmel, hogy Prim ne érezze magát egyedül, legyen kivel játszania, amíg Katniss vadászni megy. 
Mindkét lány egy-egy virágról kapta a nevét, az apjuk természet iránti szeretetének emlékéül. A családfő szerepét Katniss vette át 12 éves korában, amikor apjuk egy bányarobbanás áldozata lett. Katniss örökölte a kíváncsiságát, bátorságát, önzetlenségét, Prim pedig az anyjuk képességét a gyógyításhoz és eszét. A lányok édesanyja a robbantás után bezárkózott, nem sokat foglalkozott a környezetével, de amikor rájött, mire hivatott a történtek után, gyógyítani kezdett, sokak örömére. 
Primula Everdeen 13 éves, csendes, szégyenlős lány, aki természetében egyáltalán nem hasonlít a nővérére. Amíg az idősebb lány eltartja őket, addig Prim az anyjának segít a betegek, sebesültek gyógyításában. Primnek nem sok szerepe van, az első vagy második fejezetben van egy nagy jelenete, de amúgy ő is csak Katniss gondolataiban jelenik meg. 

Peeta Mellark akkor kapcsolódott be a történetbe, mikor Katnissék éheztek, és ő segítette ki őket (mint a pék fia), büntetések ellenére. Katniss mindig úgy gondolt rá innentől kezdve, mint "a fiú, aki a kenyeret adta", egészen a Viadalig. Peeta szerintem nem az a "mindenki szerelme" típusú fiú, inkább harmadikként gondoltam rá, aki csak a közönség kedvéért van Katniss mellett, de ezt a Viadal alatt megcáfolta. Ennek ellenére még mindig Katniss és Gale kettőse nálam a nyerő. Peeta amúgy nagyon kedves, önzetlen srác, aki sokaknak lehetne a szívszerelme, én azonban nem csatlakozom a rajongókhoz. 
Gale Hawthorne Katniss legjobb barátja, már 4 éve ismerik egymást, de valójában csak 1-2 éve bíznak feltétlenül a másikban. Együtt szoktak vadászni, a zsákmányt pedig elosztják a két család között, de azért igazságosan: Katnissék csak hárman vannak, de Gale családjában ott van az anyja és a három kistestvére. Ők is a bányarobbanásban vesztették el apjukat, így tökéletesen átérzik a másik helyzetét. Személy szerint, én jobban szeretem Gale-t Peetánál. Utóbbi soha nem fogja olyan jól ismerni Katnisst, mint Gale, aki mellette volt, miközben felnőtt. Mellesleg Gale nekem jobban tetszik külsőleg is. Nem szeretem a szőkéket...
Tulajdonképpen Gale-nek nem sok szerepe van a történetben, az elején említik, van jelenet, miközben vadásznak, Katniss a Viadal alatt is sokat gondol rá, de sajnos csak mint egy régi barátra, aki megígérte, hogy eltartja a családjukat, ha ő meghalna. 
Effie Trinket és Haymitch Abernathy segítik a Kiválasztottakat, Haymitch készíti fel őket a harcra
Effie Trinket a filmben és a valóságban
az arénában, túlélési módszereket javasol, Effie pedig a hírnevüket fényezgeti, támogatókat gyűjt a Kapitóliumban. Haymitch volt a 65. Viadla nyertese, nincs senkije, és ez elég okot adott neki arra, hogy mindig részeg legyen. Effie tipikus kapitóliumi. Mindig más színű a haja, a sminkje, a ruhája, ami a fővárosban divatos, menő, de a kőrzetekben nevetséges. Rajtuk kívül Cinna és Portia mondható még fontosnak, a Kiválasztottak stylistjai. Továbbá ott van még az a három nő, akik Katniss és Peeta megjelenését felügyelik (nem emlékszem mindhármuk nevére). 


A könyv kétharmada az arénában játszódik,  ahol minden életre-halálra megy, és a Játékvezetők a legnagyobb kihívások elé állítják őket. Ezen kívül sok szerepe van a Kapitóliumnak, valamint a tizenkettedik körzetnek. 

Szerintem ez az egyik könyv, amiből viszonylag jó adaptáció készült. A filmet ugyan előbb láttam, de miközben olvastam a művet, rájöttem, hogy majdnem minden úgy volt leforgatva, ahogy megírva. Kivételes esetnek tekinthető, aminek nagyon örültem, főleg, hogy ezúttal nem csak külső szemlélőként éltem át a Viadalt, hanem Katniss szemével láthattam, hallhattam a gondolatait, átérezhettem a helyzetét. Nekem nagyon tetszett. Ajánlom mindenkinek, aki látta a filmet! Azoknak, akik nem látták pedig kötelezővé tenném, annyira elragadó történet!





Köszi, hogy benéztél!